Bíztató magyar trendek a pénzügyi tudatosság terén

2020. január 13. – Tájékozódnak, és csak akkor folyamodnak kölcsönhöz, ha tényleg szükséges: jórészt így nyilatkoztak a megkérdezett magyar pénzügyi fogyasztók az Ipsos MORI kutatásában, amely a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült. Az ünnepi időszakban a magyarok kiadásai nem haladták meg a 36.000 forintot, az év végi ünnepekre a válaszadók több mint fele nagyjából ugyanannyit költött, mint tavaly.

Az Ipsos MORI[1] az IPF hét tagországában vizsgálta a lakosok elmúlt években jellemző hitelfelvételi szokásait, pénzügyi helyzetét, az általuk használt megtakarítási formákat, valamint azt, hogy miként ítélik meg az elmúlt év gazdasági tendenciáit. A felmérésben Csehország, Lengyelország, Litvánia, Spanyolország, Magyarország, Románia és Mexikó vett részt, hazánkban 1000 főt kérdeztek meg.

A kutatásban főként személyi hitelekről szóló kérdésekkel találkoztak a résztvevők.  A magyar válaszadók 24 százaléka igényelt ilyen típusú kölcsönt az elmúlt évben. A választott pénzintézetek csak a minta 21 százaléka esetében folyósították a teljes igényelt hitelösszeget. Törlesztőrészletekre a hitelfelvevők 79 százaléka a havi kereset 30 százalékát fordítja, azonban a megkérdezettek 14 százaléka a fizetés kevesebb mint tizedét szánja erre a célra.

A magyar válaszadók 8 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő hat hónapban személyi kölcsönért folyamodik. A vizsgált országok átlagánál ez az érték jelentősen alacsonyabb: a nemzetközi részvevők átlagosan 18 százaléka valószínűsíti, hogy a következő fél évben hitelt fog felvenni.

A kutatás a megtakarítási szokásokat is vizsgálta. 2018-ban a megkérdezett magyarok 45 százaléka bankszámlán őrizte spórolt pénzét, negyede pedig készpénzt halmozott fel. 2019-re ezek a számok 40 és 24 százalékra csökkentek. Egy év alatt 10-ről 14 százalékra nőtt azok száma, akik hosszú távú megtakarítást választottak.

A hazai válaszadók viszonylag nyitottan kommunikálnak családjukkal a pénzügyi helyzetükről és bevételeikről. 35 százalékuk részletesen beszámol rokonainak az anyagiakról, további 26 százalékuk pedig megvitatja partnerével a családi költségvetést.

A kutatás eredményei növekvő pénzügyi tudatosságra és előrelátásra utalnak Magyarországon. A legfontosabb szempontok a hiteligénylés során – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is a kedvező törlesztőrészlet (75%) és a teljes visszafizetendő összeg mértéke (63%). A hitelért folyamodó vagy azt fontolgató magyarok saját bevallásuk szerint körültekintően gondolkoznak a hitelfelvételt érintő kérdésekben (89%), és csak vészhelyzetekben folyamodnak kölcsönért (75%).

A személyi kölcsönök legfőbb céljai az elmúlt évek során nem változtak. A hiteligénylők többnyire váratlan kiadások (60%) vagy egészségügyi költségek (54%) fedezete, esetleg lakásfelújítás (59%) esetén fontolják meg a hiteligénylést.

Pénzügyi döntéseik meghozása előtt a megkérdezettek leginkább az interneten tájékozódnak (61%), harmaduk (33%) barátoktól és rokonoktól tanácsot kér. A résztvevők 61 százaléka megosztja tapasztalatait férjével vagy feleségével azokról a pénzügyi termékekről, amiket már használt vagy tervez használni.

A hazai válaszadók 70 százaléka készít pénzügyi tervet. A résztvevők egyötöde (20%) minden kiadását megtervezi előre, 25 százalékuk csak a kiadások egy részét, 26 százalékuk pedig kizárólag a főbb kiadásokat.

A vizsgált országok résztvevői mind egyetértettek azzal, hogy az iskolákban fel kell készíteni a gyerekeket a pénzügyi döntésekre, a hazai megkérdezettek fele ezt kiemelkedően fontosnak tartja.

Az elmúlt évhez képest nem változott a háztartások vélekedése saját gazdasági helyzetükről: 45 százalékuk szerint változatlan maradt. A válaszadók majdnem ötöde (19%) észlelt fejlődést, aminek okaként elsősorban a bérek növekedését (45%) jelölték meg.

A felmérésben szerepeltek a magyar munkaerőpiaci trendekre vonatkozó kérdések is; a kitöltők 36 százaléka szerint a foglalkoztatottság helyzete változatlan maradt, 21 százalékuk enyhe javulást észlelt.

A karácsonyi időszakban a magyarok 37 százaléka 36 ezer forintnál kevesebb pénzt költ. A válaszadók több mint fele (54%) ugyanannyit szándékozott költeni, mint az előző évben. A megkérdezettek 9 százaléka úgy gondolta, kiadásai magasabbak lesznek az ünnepek alatt, mint az előző évben, elsősorban az ajándékok miatt (50%).

„Az ilyen kutatásokból jobban megismerhetjük a társadalom pénzügyi vélekedéseit, szükségleteit és lehetőségeit, ez segít nekünk abban, hogy több mint 230 ezer ügyfelünknek felelősen hitelezzünk. A Provident Családi Kasszasikerek gazdasági és pénzügyi ismeretterjesztő programját azért hoztuk létre 2008-ban, mert a jól tájékozott, pénzügyileg tudatos fogyasztók jó partnerek számunkra. A program közel 300 szakember és 30.000 háztartás részére juttatott el korszerű gazdasági és pénzügyi ismereteket” – nyilatkozta Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.

A Provident Pénzügyi Zrt.-ről:

A Provident Pénzügyi Zrt. a londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF) nemzetközi pénzügyi vállalatcsoport égisze alatt működik, Magyarországon immár 18 éve meghatározó szereplője a személyi kölcsönök piacának. Az IPF tizenegy országban 2,4 millió ügyféllel rendelkezik, a magyar Provident 3.000 munkavállalója révén 230.000 ügyfelet szolgál ki. A cég elsősorban a kisebb összegű, rövid futamidejű, heti törlesztésű kölcsöneiről ismert; ám a hagyományos, átutalással folyósított személyi hitel mellé a magyar piacon egyedülálló módon opcionális otthoni kiszolgálást is kínál ügyfeleinek. A Provident az elmúlt években összesen 9 alkalommal nyerte el a Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban díjat, két alkalommal a Magyarország Legjobb Munkahelye címben részesült. A munkatársak a vállalat fennállása óta több mint 80.000 munkaórában segítettek önkéntesként oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket szerte az országban.

2014-ben a Provident Pénzügyi Zrt. a Figyelő hetilappal közösen megalapította a Provident Társadalmi Hasznosság Díjat. Az elismerés azzal a céllal jött létre, hogy tevékenységükkel a társadalom egészére pozitív hatást gyakorló, más vállalkozások számára példát mutató cégeket ismerjen el.

Az Ipsos MORI-ról:

Az Ipsos MORI online paneljeinek kialakítása során szigorú toborzási eljárásokat alkalmaznak, amelyek célja, hogy a kutatás pontos és a következetes legyen, és hogy ne forduljon elő duplikáció. A csatlakozáshoz a panel pályázóit kifinomult ellenőrzési eljárások segítségével validálják, különféle választható felvételi csatornák használatával. Röviddel a csatlakozás után tesztelik a testület tagjainak felmérési viselkedését, azokkal a leginkább valószínűsíthető példákkal, amelyekkel szándékos vagy nem szándékos hibákat okozhatnak a jövőbeli felmérésekben. Ezt követően a panelisták viselkedését minden felmérés során nyomon követik. Az Ipsos ezekre az adatokra alapozva eltávolítja a mintavételi halmazból a hibát okozó elemeket.

Technikai információ:

Az IPF Pénzügyi Jólét beszámolót az IPF megbízásából az Ipsos MORI készítette el online felmérés formájában hét országban (Csehország, Magyarország, Mexikó, Lengyelország, Románia, Litvánia és Spanyolország). Az Ipsos MORI a kutatást egy 18-75 év közötti 4,001 fős (a magyar piacon 1000 fő) mintán végezte el. Az Ipsos MORI a 18-75 év közötti felnőttek mintáját különböző szűrők alapján állította össze a kor, a nem, a földrajzi elhelyezkedés és a munkaviszony vagy tanulmányi státusz figyelembevételével. A felmérés eredményeiben ennek a közönségnek a lakosságban való valós aránya mindegyik ország esetében súlyozott tényező volt. A felmérés online készült 2019. október 23. és október 31. között.

[1] A beszámolót az IPF megbízásából az Ipsos Mori készítette el online felmérés formájában hét ország 18-75 év közötti lakói körében. A kutatást 4.001 fős mintán végezték el, Csehországban, Litvániában, Mexikóban, Romániában és Spanyolországban 500, Lengyelországban 501, Magyarországon 1.000 fő részvételével. A felmérés 2019. október 23. és október 31. között készült. A résztvevők mintáját a kor, nem, földrajzi elhelyezkedés és munkaviszony szűrök alapján állították össze. A felmérés eredményeiben ennek a közönségnek a lakosságban való valós aránya mindegyik ország esetében súlyozott tényező volt. A hét ország számára külön biztosított eredményeken túl az Ipsos Mori létrehozott egy összesített eredményt is az országos átlagok alapján. Ebben az esetben minden ország saját eredménye azonosan súlyozódott. Az Ipsos Mori kizárólag az adatfelvételt végezte el, az elemzésért, riportolásért és az eredmények értékeléséért nem vállalnak felelősséget.