Tíz magyar felnőttből kilenc anyagi bizonytalanságot érez

Továbbra is az infláció a legnagyobb kockázat, a fogyasztás visszafogása pedig a leggyakoribb válságkezelő eszköz a Provident megbízásából a magyar lakosság körében készült reprezentatív kutatás, a Provident Barométer tapasztalatai szerint. A mostantól negyedévente elvégzett kutatás eredményeiből az is kiderült: az anyagi bizonytalanság a pénzügyi tudatosság alacsony szintjével párosul, ami különösen felértékeli a személyre szabott pénzügyi tanácsadást.

Kevesek kiváltsága Magyarországon az anyagi biztonság: a lakosság döntő többsége (89%) egzisztenciális szempontból bizonytalanságot érzékel, a felnőtt népesség alig néhány százaléka érez maga mögött stabil pénzügyi hátteret. A legtöbben változatlanul az inflációtól tartanak, ezt a megkérdezettek bő harmada (36%) nevezte meg első számú anyagi veszélyként. Az időskori anyagi biztonság a második legnagyobb félelem: minden negyedik válaszadó (24%) aggódik amiatt, hogy a nyugdíja nem fedezi majd az időskori kiadásait. A megkérdezettek számára stresszforrást jelent a munkahely elvesztésétől (15%), vagy egy tartós betegségtől (14%) való félelem is. Ezek a legfontosabb megállapításai a 18 évnél idősebb hazai népesség körében végzett reprezentatív Provident Barométer kutatásnak.

A Provident Barométer célja, hogy adott időközönként felmérje és elemezze a magyar fogyasztók pénzügyi magatartását.  A 2025. áprilisi, reprezentatív mintán alapuló adatfelvételt az Ipsos végezte online önkitöltős kérdőív módszerrel, 1000 felnőttkorú magyar megkérdezésével.

A válaszok számos demográfiai különbségre is rávilágítottak. A munkahely elvesztése elsősorban a fiatalabbakat aggasztja, míg az időskori anyagi helyzet érthető módon elsősorban az 50+ korosztályt, illetve a nőket nyomasztja. A megbetegedéstől és annak pénzügyi kockázataitól a férfiak és a magasabb jövedelműek szoronganak leginkább.

Miközben csupán minden tizedik megkérdezett érzi magát anyagilag biztonságban, a többiek tekintetében a bizonytalanságtól való félelem alacsony pénzügyi tudatossággal párosul. A kutatásban résztvevők egynegyede még olyan pénzügyi válság idején sem kér tanácsot a pénzügyekben, mikor a gazdasági helyzet (például egy külső válság vagy az árak hirtelen meglódulása miatt) rövid időn belül jelentősen megváltozik. Akik pedig mégis informálódni akarnak, a leggyakrabban a családtagokhoz, barátokhoz (41%) fordulnak, vagy az interneten, a közösségi médiában, az influenszerek csatornáin (21%) keresgélnek. Gazdasági elemzők, neves közgazdászok cikkei, nyilatkozatai csupán a felnőtt lakosság egyötöde számára jelentenek orientációt, és még ennél is kevesebben, 15%-nyian vannak, akik pénzügyi tanácsadó segítségét veszik igénybe. 

A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak. Rövid távon a kérdezettek kétharmada (65%) arra számít, hogy csökken a jövedelmének vásárlóereje, és csak 14% remél e téren javulást. Ugyancsak kétharmadnyian (66%) készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztás növelését mindössze a kutatásban résztvevők 8%-a tervezi a felmérés adatai alapján. A fentiekhez képest már-már bizakodásnak érződik, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45%) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23% valószínűsít, közel egyharmadnyian (32%) pedig arra készülnek, hogy az anyagi helyzetük változatlanok maradnak.

“Bár a pénzügyi bizonytalanság sokak életét átszövi, a tudatos tervezés és a megbízható tájékozódás lehet az első lépés a kiszámíthatóbb jövő felé. A most elkészült kutatás nem csak azt tette kézzelfoghatóvá, milyen kockázatokat érzékel, illetve mérlegel a felnőtt lakosság a pénzügyi helyzetének értékelésénél, hanem azt is, hogy milyen mély az információs szakadék e téren a társadalomban, és milyen fontos továbbra is kiemelt hangsúlyt fektetni a pénzügyi tudatosság fejlesztésére” – hangsúlyozta Pálfalvi Márta, a Provident vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.