Provident-kutatás: fordulat a pénzügyekben, egyre többen aggódnak a majdani nyugdíjuk vásárlóereje miatt

Jelentős változást hoztak az elmúlt hónapok a magyar lakosság pénzügyi közérzetében és várakozásaiban: látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások is a Provident Barométer kutatás friss adatai szerint.

Nyár óta 5%-ponttal – 22-ről 27%-ra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására – derül ki a Provident megbízásából, az Ipsos Zrt. által készült 1000 fős, országos reprezentatív kutatás eredményeiből. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy kismértékben, 1%-ponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34%-ra), akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől félnek – miközben továbbra is az inflációt tekintik az emberek az első számú egzisztenciális kockázatnak.

Amikor hirtelen megváltozik a gazdasági környezet – ami mostanában a felnőtt lakosság egyik alapélménye -, a megkérdezettek legnagyobb csoportja (41%) a rokonoktól és barátoktól kér tanácsot, de jelentős az internet-közösségi média-influenszerek, a gazdasági elemzők-közgazdászok, valamint a pénzügyi tanácsadók szerepe is információforrásként. A válaszadók bő negyede (26%) viszont egyáltalán nem kér ilyenkor tanácsot.

Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29% tette az első helyre), a nyugdíjbiztosítás (23%) és az egészségpénztár (18%) előtt. A nyugdíj-megtakarítás népszerűsége kismértékben, 1%-ponttal nőtt nyár óta, jelezve, hogy valóban ez most az egyik központi kérdés a lakosság pénzügyi biztonsági érzületével kapcsolatban.

A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.

Ami a magyarok tényleges pénzügyi állapotát illeti, a két végletet az jelenti, hogy 11% adósságokat görget maga előtt, 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép: az érettségi nélkülieknek már a 17%-a küzd adóssággal (azaz közel minden ötödik ember az adott csoporton belül), míg a felsőfokú végzettségűeknek a 18%-a képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra. 

Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: a már említett 11%-nyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43% nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani – a két szegmens együtt 54%-nyi, finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent. 36% látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20%-át tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak 5%, fölötte viszont 22% azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.

A várakozások irányát jól jellemzik, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít; az arány 2%-ponttal, 67%-ra nőtt az elmúlt néhány hónapban. A javulást remélők mindössze 19%-nyian vannak, arányuk jelentősen, 4%-ponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta.

“A Provident Barométer kutatás adatai azt mutatják, hogy a lakosság továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak, de a majdani nyugdíjuk vásárlóértékéért is egyre többen aggódnak. Hogy honnan tájékozódnak a magyar felnőttek a felgyorsult gazdasági változások idején, abban nem látunk jelentős elmozdulást, de a pénzügyi tanácsadók továbbra is fontos információforrásnak számítanak, különösen az edukációval nem, vagy csak alacsony szinten rendelkező csoportoknál. Az öngondoskodásra való hajlam a bizonytalanság fokozódásával együtt nő: ilyenkor még nagyobb a jelentősége, hogy az emberek az élethelyzetüknek megfelelő, hiteles, a tervezést megkönnyítő információhoz jussanak a számukra elérhető információs csatornákon” – nyilatkozta Pálfalvi Márta, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója.